Belga csoki, belga csók
2010. augusztus 20-ától egészen 2011. július 9-éig Belgium francia nyelvű területén töltöttem csereévemet, ahol megismerkedtem a belga élet minden színe-javával. Nehéz volt megszokni az új dolgokat, a belgák gondolkodásmódját, de hamar rájöttem, hogyan is lehetek olyan, mint egy jó belga polgár.
A családom nagyon befogadó volt. A helyiekre általánosan jellemző a nyitottság a másik kultúra vagy életmód felé, hiszen nem egyszer érdeklődtek a magyar kultúra iránt. A magyar ajándékok is, amiket adtam, nagyon tetszettek nekik. A magyar nyelvet nehéznek, de nagyon szépnek tartják. Megtapasztaltam a nagy életkedvet, nyugodtságot, valamint a sokszínűséget: Belgiumban sok a bevándorló, főleg Brüsszelben. Az ország nyelvi helyzete és nyelvi megosztottsága miatt egy átlag polgár beszél franciául (helyi nyelven vallon), hollandul (helyi nyelven flamand), németül és angolul, vagy legalább két idegen nyelven, anyanyelvét nem számítva.
A közös családi estéken sokat beszélgettünk és az olyan problémáknál, amik miatt én aggódnék, a belgák előbb mindent átgondolnak alaposan, de igencsak nyugodtan. Az iskolában is sok minden található, ami különbözik a magyar iskolarendszertől (például 6 év általános iskola és ugyanannyi év középiskola). A belga üdvözlés is kezdetben érdekes, később élvezetes volt számomra: ha két belga találkozik, akkor puszit kell adni, de csak egy alkalommal, az egyik arcra.
A belga élet megismerése mellett önállósodtam egy országban, ahol bár nagy probléma van a politikában, a polgári életet megédesíti a csokoládé, a sör, valamint a szinte minden városi sarkon kapható sült burgonya. Ha politikai bonyodalom kerül szóba, egy belga inkább nevet ahelyett, hogy szomorkodna.
Belgium igencsak jó célpont azok számára, akik nagy európai kalandokat keresnek, nyugat-európai életre vágynak, vagy meg akarják ismerni Európa egyik nagy vezetőjét.
Sok Sikert a választáshoz!
Magyar Péter