Az emberek
Paraguay népessége 6 millió fő, melyből 1 millióan a fővárosban, Asunciónban laknak. A lakosság 98 százaléka az ország keleti részén és közel 50 százaléka városi környezetben él. Az országnak 2 hivatalos nyelve van, a spanyol és a guaraní (az őslakos nyelv). Az emberek többsége mindkettőt beszéli, azonban fontos megemlíteni, hogy előfordulhat otthon, hogy a családtagok vagy iskolatársak guaraní nyelven szólnak egymáshoz (nem azért, hogy kibeszéljék a diákot). Ilyenkor kedvesen meg kell kérni őket, hogy váltsanak át spanyolra. Az emberek általában nagyon boldogok és könnyen barátkoznak, szeretnek jót nevetni és szeretik magukat jól érezni. Hangosan beszélnek, és sokat gesztikulálnak, ami nekünk akár úgy is tűnhet, hogy éppen veszekednek, pedig ez ott teljesen normális. Sok puszit és ölelést adnak, általános a fizikai kontaktus. Fontos számukra a barátság és a hűség mind a család, mind a barátok felé. Nagyon segítőkészek, még akkor is, ha számukra kevésbé kényelmes dolgokba kell belemenniük és esetleg le kell térniük a megszokott útról. Elítélik az önzést és az erős individualizmust. A többség folyton nagyon mosolygós és vidám. A paraguayiak magukat a világ legboldogabb embereinek tartják, hiszen az élet apróságainak is nagyon tudnak örülni.
Amivel az ember nagyon gyorsan szembesül, az a gazdag és szegény rétegek közti hatalmas különbség. Az anyagi szakadékot még szembetűnőbbé teszi az, hogy a két szélsőséges társadalmi osztály egyébként nagyon közel lakik egymáshoz. Ez elsőre furcsa lehet, azonban meg kell barátkoznunk a gondolattal. A népesség nagyjából 90 százaléka katolikus, és rendszeresen jár templomba. Fontos, hogy az AFS diák elfogadja ezt, mert a vallás nagy szerepet játszik a paraguayiak életében.
A családok
A paraguayi családok általában elég népesek, sok a testvér, unokatestvér, nagynéni, nagybácsi, ezért elég aktív családi életet is élnek. Javasolt, hogy az AFS diák részt vegyen a közös eseményeken, mivel a társasági élet inkább rendeződik a család köré. Paraguayban a családot tartják a társadalom alapkövének, és a családok nagyon összetartóak és tagjaik szoros kapcsolatokat ápolnak egymással, mindig számíthatnak egymásra. A szülők a gyerekeket nagyon védelmezik és szigorúan fogják. A szülők által felállított szabályokat minden esetben tisztelni kell. A diák mindig kérjen engedélyt, ha el szeretne menni otthonról, illetve mondja meg, kivel, mikor hová megy és mikor ér haza. A lányokért még inkább aggódnak, nehogy baj érje őket. A paraguayi társadalomban továbbra is erősen elkülönülnek a férfi és a női szerepek. A férfiak dolgoznak, biztosítják a család megélhetését, míg a nők rendszerint vezetik a háztartást és gyereket nevelnek.
Érdemes felkészülni arra, hogy a cserediák az itthonitól eltérő körülmények között fog élni. Elképzelhető, hogy a fogadócsalád nem rendelkezik az általunk megszokott modern felszerelésekkel (központi fűtés, légkondicionáló, mosogatógép, mosógép, mikrohullámú sütő), azonban a családtagok kedvessége, szeretete és törődése általában kompenzálja az esetleges kényelmetlenségeket. A legjobb módja annak, hogy az AFS-es cserediák jó kapcsolatot építsen ki a fogadócsaládjával a nyílt kommunikáció. Fontos, hogy a diák sokat beszélgessen a családdal, ossza meg velük az aktuális érzéseit, aggodalmait, gondolatait és terveit is, beleértve az örömteli és a nyugtalan élményeket, mert ez elősegíti a bizalom kialakulását. Mindig köszönjön meg mindent, amit érte tesznek, neki adnak, bármennyire kicsi is legyen az.
Az ételek
Általában napi 3-szor étkeznek. A reggeli könnyű – tej, kávé, kenyér, cocido (paraguayi tea, tejjel isszák). Az ebéd és a vacsora a két főétkezés. Esetlegesen délutáni uzsonnát is beiktathatnak. A paraguayiak nagyon szeretnek enni, büszkék a konyhájukra, ami guaraní gyökerekkel rendelkezik. Naponta esznek húst, amihez zöldségeket, rizst, tésztát vagy krumplit főznek.
A családok hajlamosak azt hinni, hogy ha a diák sokat eszik, akkor van jól és boldog. Emellett szeretik, ha a diák kipróbálja az új ízeket. Étkezésnél szokás sört vagy bort inni, de az alkoholfogyasztás korhatára 20 év, ezért a diák család engedélyével esetleg ihat 1-2 pohárral otthon, de nyilvános helyen semmiképpen sem. Mielőtt a diák kivenne valamit a hűtőből, érdemes megkérdezni, hogy az adott alapanyag nem kell-e esetleges főzéshez. Ételt kínálni valakit vagy megosztani az ételt mással, az udvariasság jele. Néhány családnál az asztalterítő gyakran szalvétaként használatos.
Néhány tipikus étel és ital: sopa paraguaya (kukoricából, tejből és tojásból készült pite), avatí mbaipy (kukorica leves), chipa (sajttal és tojással készült kenyér), yerba maté, terere (helyi gyógynövény tea) és caña (cukornádpálinka).
Az iskola
A tanév február közepétől november végéig tart, július közepén 2 hetes téli szünettel. Tanítás: hétfőtől péntekig, délelőtt vagy délután (délelőtti órák: 7.00 – 13.30, délutáni órák 13.30 – 18.00). Az iskolák nemigen kínálnak délutáni szakköröket és egyéb szabadidős tevékenységet. A paraguayi diákok nagy része iskola után házi feladatot ír, vagy találkozik a barátaival, amikor is tererét isznak (maté teához hasonló paraguayi ital), sportolnak, filmet néznek vagy sétálgatnak a városban.
Paraguayban kétféle iskola létezik: állami és magán. Az AFS diákok minden esetben magániskolába járnak (tandíjat azonban nem kell fizetniük). A diákoknak 10-12 kötelező tantárgyuk van az órarendjükben, amit az iskola állít össze (mindenkinek egységes tanterve van, választható tantárgyak nincsenek). Paraguayban a tanárok vándorolnak a tantermek közt, a diákok mindig ugyanabban az osztályteremben tanulnak. Az osztályok a tanórákon nem keverednek egymással, a diákok ugyanazokkal a társaikkal tanulnak minden órán, akikkel kezdtek. A diákok és a tanárok kapcsolata formális, a diákok nagy tisztelettel közelednek a tanárok felé. Elvárják a cserediáktól, hogy próbáljon részt venni az órákon és írjon dolgozatokat is. Nem a kitűnő eredmény a lényeg, hanem a diák akarása és pozitív hozzáállása. A legtöbb iskolában egyenruha használata kötelező.
Esetleges plusz költségek
Vízum kb. 400 USD
Iskolai egyenruha: 100-150 dollár
