Nagykanizsa és Sopron körzet vendégei voltak az aktív török AFS önkéntesek és egyben fogadóanyukák hatan Ankarából.
2018. augusztus 6-án érkeztek Budapestre a reggeli órákban, a viszontlátás öröme határtalan volt. Fővárosunk bemutatásával kezdtük a hetet. A Parlament épülete, belső terei, a koronázási ékszerek a hozzáfűződő történelmi események lenyűgözték vendégeinket. Ebéd utáni séta a Városligetben, majd a városnéző busz segítségével sikerült megmutatnunk Budapest nevezetes épületeit, hídjait és tereit.
Másnap irány Keszthely, a Balaton fővárosa. Sétahajózással vettük birtokba tavunkat, amit lángosozás követett. Tárt kapukkal várt bennünket a Festetics- kastély, a Hintómúzeum a sétálóutca és egy kiadós fürdés naplementében. Híres gyógyfürdőnket is megmutattuk Hévízen, aminek parkja ámulatba ejtett mindenkit.
A 3.nap volt az ún. Kanizsa-nap, ahol „sisterjeink” fodrászszalonba voltak hivatalosak Gergely Éva jóvoltából. Csinos frizurával indultunk a sajtkészítő manufaktúrába, ahol a többszörös fogadóanyuka, Burján Emese segítségével megismertük a sajtkészítés fortélyait, sőt mi is készíthettünk, formázhattunk finomságokat. Délután a természetben folytattuk az ismerkedést a várossal, felmentünk Dunántúl legmagasabb kilátójába, ami egy olajfúró torony hű képmása. Művészetkedvelő török nővéreinket elvittük Ludvig Zoltán művésztelepére, ahol híres magyar és külhoni alkotók műveit csodálhattuk, és műhelytitkokat is megosztott velünk a festő és felesége. Zalaiak révén igyekeztünk gasztronómiánkat is megmutatni. Nagy sikere volt a dödöllének, a sajtos-tejfölös lángosnak, a nokedlis paprikás csirkének a Gundel- palacsintának, a mákos sütinek. Igazi ínyencségnek számított a mák és a tökmagolaj. Esténként komoly beszélgetéseket folytattunk a program előnyeiről, a nők helyzetéről, az iskolarendszerről.
A két körzet Herenden találkozott egymással, és közös programot szervezett. Csíkos Zita szervezésében betekintést nyertünk a porcelánkészítés folyamataiba, megtudtuk melyik híres család vagy világsztár milyen figurát, étkészletet rendelt. Arnold Schwarzenegger halpikkelyes rózsaszín nyuszija vezeti most a sort. A manufaktúra kávézójában eredeti herendi csészéből kortyolgattuk kávénkat. A nagy hőség ellenére felmentünk a Sümegi várba, ami szintén nagy tetszést aratott. A napi hőség után jól esett a sümegi Palota Pincészetben, csodálatos múzeumi környezetben a borkóstoló. A törökök köztudottan nem nagyon fogyasztanak alkoholt, de a hölgyek élvezettel kóstolták az ízletes nedűket, és megtanulták a helyes borkóstolás fortélyait. Innen már Sopronba vezetett az út, ahol Csíkos Zitáéknál ízletes vacsorával zárult a nap.
Pénteken Sopron környékének bemutatásával folytatódott a program. Délelőtt felmentünk a Károly-kilátóba, ami a Soproni – hegység szimbolikus helye. Utána a Polgármesteri Hivatalban fogadtak minket, köszöntötték a török hölgyeket. Egy finom ebéd után angol nyelvű idegenvezetésen vettünk részt, bemutatva Sopron városát, történelmét. A városnéző túra után az esti program Bodáné Csete Krisztináéknál folytatódott folklór esttel. Néptáncosokat hívtunk, akik egy kis bemutatót tartottak, utána pedig mindenki táncra perdült egy fergeteges hangulatú táncház keretében. Az estét bográcsos marhapörkölttel zártuk.
Szombaton délelőtt Pannonhalmára utaztunk, megnéztük a világhírű bencés apátságot. Azután egy hangulatos magyaros étteremben ebédeltünk, majd folytattuk az utunkat Győrbe. Egy kis sétával bemutattuk a várost, természetesen beleszőve a török idők legendáit, például a Vaskakas történetét. A városban éppen a barokk esküvő hétvégéjét rendezték, így belevetettük magunkat a barokk forgatagba, amit testvéreink nagyon élveztek. Este grillparti volt Borosné Gréczy Zsanettéknál.
Vasárnap a Fertő-tó környékét mutattuk be, a fertődi Eszterházy- kastéllyal zárva a programot. Este három török nővérünk hazautazott, az itt maradottaknak este Krisztina és férje Pozsony városát mutatta meg. Hétfőn egy egész napos bécsi városnézéssel zárult a program.
Úgy gondolom, nagyon tartalmas, élményekkel teli hetet töltöttek itt testvéreink és bízom benne, hogy viszonozni tudtuk mindazt a szeretetet, szíves vendéglátást, amiben mi is részesültünk Ankarában. Búcsúzáskor megfogadtuk, hogy nem ez a találkozás volt az utolsó.
A cikk szerzői:
Bodáné Csete Krisztina (Sopron körzet) és Sztankovics Andrea (Nagykanizsa körzet)