Az emberek
A Costa Rica-i emberek eléggé konzervatívak, akik tradicionális értékeket vallanak. Nagyon hazaszeretőek és büszkék az országukra, de ez egyáltalán nem agresszív módon valósul meg. Nem kedvelik az öntelt embereket, azt kedvelik, ha valaki szerényen viselkedik. Az emberek egyik legnagyobb félelme, hogy mit gondolnak róluk mások, és emiatt a társadalmi nyomás miatt próbálnak mindenkinek megfelelni. Próbálják fenntartani a jó hírnevet, különösen a nők esetében fontos az, hogy erkölcsi tisztaságuk megmaradjon. Mivel pici országról beszélünk, a kisvárosokban és közösségekben mindenki ismer mindenkit és tud mindent a másikról. A katolikus vallás nagyon fontos szerepet játszik a társadalomban, de egyébként teljes vallásszabadság van. Sok ember aktívan gyakorolja a vallását és rendszeresen jár templomba, vannak olyanok, akik csak alkalmanként, és olyanok is, akik csak papíron katolikusok. Az AFS-es fogadócsaládok toleránsan és tisztelettel kezelik a fogadott diákjaik hitét és vallását. Fontos tudni, hogy Costa Ricában a lakosság körülbelül 20 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. A tehetősebb környezetből jövőknek ez az adat sokkoló lehet. Az emberek általában nagyon boldogok és könnyen barátkoznak, szeretnek jót nevetni és szeretik magukat jól érezni. Fontos számukra a barátság és a hűség mind a család mind a barátok felé. Nagyon segítőkészek, még akkor is, ha számukra kevésbé kényelmes dolgokba kell belemenniük és esetleg le kell térniük a megszokott útról. Elítélik az önzést és az erős individualizmust. A Costa Rica-iak nagyon nyugodtan és lezseren kezelik az időt. Általában sehova nem érkeznek pontosan, informális találkozókról teljesen normális 20-30 percet késni. Másrészt viszont ez nem vonatkozik az iskolára, munkára vagy az esti hazaérkezésre (amennyiben a szülők megszabják, hány órára kell otthon lenni), mert azt szigorúan veszik.
Az iskola
A tanév február közepétől december elejéig tart. Iskolai szünetek: 1 hét húsvétkor és 2 hét júliusban. A tanév 3 trimeszterre oszlik. A tanítás reggel 7 órakor kezdődik és délután 1 óra és fél 5 között fejeződik be – több rövid szünet és egy hosszú ebédszünet van közben. Az AFS cserediákok általában 9., 10. vagy 11. osztályba járnak (11. évfolyam a végzős évfolyam). Általában az iskolákban nincs nagy választék tanítás utáni szabadidős tevékenységekből. A legtöbb iskola épülete nem néz ki szépen és sajnos nincs túl jól karban tartva. A Costa Rica-i iskolákban kötelező az egyenruha viselése.
Minden iskolában tilos a kihívó stílus és viselkedés. Mivel az egyenruha adott, így a diákok a kiegészítőkkel próbálják kifejezni önmagukat, azonban így sem szabad túl sok sminket viselniük, nagy és színes ékszereket hordaniuk, rövidre venni az iskolai szoknyájukat és extrém frizurát csinálniuk. A fiúknak lehet, hogy nem engednék meg, hogy hosszú hajuk vagy fülbevalójuk legyen. A Costa Rica-i valóság nagy nyomást helyez a diákokra, hogy jól teljesítsenek a tanulmányaik során, mert az oktatás a kulcsa a szegénység elkerülésének.
Az étkezés
Reggeli: könnyű (kivéve a hétvégén, mert akkor több idő van elkészíteni). Ebéd: általában egy tartalmasabb fogásból áll, de a diákok néha csak bekapnak valami kisebbet az iskolában. Vacsora: késő este, munkanapokon ez az az idő, amikor a család megosztja egymással a napi történéseket. A fogadócsaládok hajlamosak azt gondolni, hogy ha a cserediák sokat eszik, akkor elégedett és boldog. A Costa Rica-iak aktívan beszélgetnek az asztalnál étkezés közben. Szeretik kiélvezni az étkezéseket, és mivel mind közben, mind utána csevegnek, ezért egy vacsora például sokkal tovább tart, mint más országokban. A Costa Rica-i konyha alapját a rizs és a bab adja, amiket minden nap esznek is. Ezen kívül az ételeiket hozzávalók széles skálája tarkítja: friss gyümölcsök és zöldségek, gyümölcslé, burgonya, tojás, kukorica, tej, sajt és más tejtermékek. A hús is alapvető kelléke a gasztronómiának (esznek csirkét, sertés és halat is), azonban sok családnál ez nem mindennapos, mert a hús elég drága.
A család
Costa Ricában a családok általában nagyok és összetartók. A család jelenti a társadalom alapkövét. A jó hírnév megőrzése minden Costa Rica-i család identitásának fontos eleme. Nagyon figyelnek arra, hogy mit mondanak és gondolnak róluk, és ezért elvárják a cserediáktól is – aki természetesen a család tagjává válik -, hogy ehhez tartsa magát: az iskolában jól kell teljesíteni, a közösségben jól kell viselkedni és hozzájárulni a család pozitív megítéléséhez. Amíg a gyerekek a szülőkkel élnek, tisztelniük kell a szülői ház szabályait. A szülők mindig tudni akarják, hogy hol van épp a gyerek és mikor megy haza. Gyakran meghatároznak a szülők egy állandó szabályt arra, hogy hány órára kell hazaérnie a gyerekeknek.
Az emberek nagyon büszkék a házukra, amit rendszeresen, nagy gonddal takarítanak és rendben tartanak. Habár vannak családok, akiknek bejárónőjük van, minden más esetben a családtagok megosztják egymás közt a házimunkát. A nőknek általában több feladatuk van a ház körül, mint a férfiaknak, de a cserediákoknak – nemtől függetlenül – azt javasoljuk, hogy segítsenek sokat otthon, mert azt a fogadóanyukák nagyra értékelik. A gyerekektől általában elvárják a szüleik, hogy a saját szobájukat tisztán tartsák. Az egyéni személyes tér fogalmának értelmezése meglehetősen eltérő Costa Ricában. Átlagos, hogy a személyes tárgyakat közösen használják és a tevékenységeket is megosztja a család. A testvérek gyakran osztoznak a hálószobán, így a cserediáknak is hozzá kell szoknia ahhoz, hogy esetleg kevesebb magánszférája lesz. Ezen kívül a szülőknek joga van benyitni és bejárkálni a lakás bármelyik szobájába.
A legjobb módja annak, hogy az AFS-es cserediák jó kapcsolatot építsen ki a fogadócsaládjával a nyílt kommunikáció. Fontos, hogy a diák sokat beszélgessen a családdal, ossza meg velük az aktuális érzéseit, aggodalmait, gondolatait és terveit is, beleértve az örömteli és a negatív élményeket, mert ez elősegíti a bizalom kialakulását. Mindig köszönjön meg mindent, amit érte tesznek, neki adnak, bármennyire kicsi dolog is legyen az.
Az utazás
A leginkább használt tömegközlekedési eszköz a busz. Iskolába általában busszal vagy gyalog mennek a diákok. San Joséban közlekednek mind belvárosi mind külvárosi buszok is, így az utazás elég egyszerű és praktikus. Innen az ország bármely pontja felé indulnak buszok. A második leghasználtabb közlekedési mód a taxi, de ez sokkal drágább és nem ajánlott az AFS cserediákoknak.
Plusz költségek
Vízumköltség: 470-500 dollár
Iskolai egyenruha: 200 dollár
