Sziasztok!
Eszti vagyok, pár hónapja írtam egy blog posztot az első hónapjaimról Tenerifén, ahol önkéntes munkát végzek az ESC, azaz az Európai Szolidaritási Testület programjának keretében.
Az idő csak úgy rohan és a programom vége is közeledik. Ez idő alatt feloldották és később visszahozták a COVID miatti korlátozásokat az újabb vírusvariánsok miatt. Az ifjúsági házban minden héten tartottunk mozi délutánokat, kézügyességi feladatokat, mint például festés, gyöngyfűzés.
Két önkéntes barátom pedig jóga órákat tartott kisebb nagyobb gyerekeknek és szüleiknek. Santa Cruz de Tenerife egyik kijjebb eső részen lakunk 15-20 perc sétára a munkahelyünktől és 10 perc busz útra az egyetem várostól. Tenerifén, illetve általánosságban a Kanári-szigeteken rengeteg kirándulási/túrázási lehetőség van és mi is, amikor csak tudunk kirándulunk. Az Anaga-hegységből rengeteg túra útvonal van a sziget több oldalára. Mindenki magának való nehézségi szintet tud választani, az 1-2km kilométeres utaktól a több napos kirándulásokig. A többi szigetre is elég könnyű átjutni, mivel nagyon olcsó áron rengeteg komp és belföldi hajójárat van.
Jövő héten megyünk La Palmára, a szigetre, ahol nemrégiben kitört a vulkán. Nagyon várjuk az utat, egy másik önkéntes lánynál fogunk megszállni, így nem kell aggódnunk a szállás miatt sem.
Egy önkéntes program alatt sok másik nemzetből való önkéntest ismerhetsz meg, így ne félj attól, hogy egyedül érzed majd magad. Magunkon nem nagyon vesszük észre a változást, amit ez az interkulturális élmény ad, de abban biztos vagyok, hogy sokkal lazább és nyugodtabb lettem az itt töltött időm alatt. A kanári emberek nem veszik gyorsan az életet, nagyon közvetlenek és mosolygósak mindenkivel.
Persze a hónapok alatt nemcsak ezt az életstílust vettem fel, de rám ragadt az az akcentus és a szókincs is, amit csak a szigeteken használnak.
Az utolsó másfél hónapban megpróbálom kihasználni a hátralevő időmet a lehető legjobban, azaz minél többet szeretnék barátokkal lenni, sokat nevetni, éjszakákba nyúló beszélgetéseket tartani.
Írta: Tamás Eszti, ESC önkéntes, Kanári-szigetek, Spanyolország